Teszt
Toyota Auris 2010 - Felnőtt a feladathoz

A Toyota Auris semmit nem mozgat meg az emberben, legfeljebb a pénztárcáját. De a kereskedőnek pont erre van szüksége.

Bár csak kisebb ráncfelvarráson esett át a Toyota családi autója, az Auris, nekem mégis új volt, mint 5 évesnek a rendőrvicc, az előzőt ugyanis nem vezettem. A szerkesztőségen belül senki sem kapkodott érte, ezért elsomfordáltam a budaörsi Toyotához, átvettem az autót és suttyomban egy egész hétig használtam.

Bocs, fiúk!

Elölről is megváltozott egy kicsit - még több kép a galériában!

Ha olvassák tesztjeinket (amit nagyon jól tesznek), láthatják, hogy az importőrök általában igyekeznek a kedvünkben járni, mindig a lehető legmagasabb felszereltségű, szétextrázott példányokból lesznek a tesztautók, olyanokból, amelyeket a szalonból azért senki sem vásárol meg. Épp most van nálunk egy Suzuki SX4 kulcs nélküli indítással és nyitással-zárással. Csak hogy világos legyen, miről beszélek.

A Toyota azonban betárazott egy hétköznapi, megvásárolható Aurist is a tesztflottába, és mi erre csaptunk le. Ki akartam próbálni, hogy mit kap a pénzéért az, aki az árlistát, a felszereltséget olvasva hajlandó kompromisszumot kötni, hajlandó lemondani erről-arról, mert „erre-arra” már nem telik.

Nagyon jól áll neki ez a vörös - még több kép a galériában!

De először az újdonságokról. Az Auris ugyebár régebben Corolla néven futott, a Toyotának 3 éve mégsem felelt meg ez a név, ezért dollármilliókért bevezette ezt az újat. Eljött a ráncfelvarrás ideje, ám a győztes csapaton csak keveset változtattak a mérnökök. A japán márkáknál ez általában úgy megy, hogy megkérdezik a vevőiket: mi nem tetszik az autóban? Ők elmondják, ők bólogatnak, aztán megoldják, hogy minden szebb és jobb legyen.

Toyota Auris 2010 - még több kép a galériában!

A külső változások az ilyenkor kötelezően lecserélendő elemek átrajzolásában ki is merült. Picit nőtt az Auris, 25 mm-rel lett hosszabb, új lámpákat kapott elöl és hátul, újak a lökhárítók, a hűtőmaszk és a motorháztető is. Az oldalsó indexeket a visszapillantó tükrökbe rakták, míg hátulra felkerült egy aranyos-édes kis szárny is. Természetesen új színeket is választhatnak az Aurist most megvásárlók.

Megosztás

A belső térben a vevők a kárpitok keménységével és az égbe falloszként meredő kézifékkarral voltak elégedetlenek, mindkettőt javították a mérnökök. Az alacsonyabb felszereltségű modellek USB csatlakozót is kaptak (a kesztyűtartóban), ha azonban megvesszük a navigációt, csak CD-t játszhatunk le, ami érthetetlen.

A hátulját nehéz fotózni: túl egyszerű - még több kép a galériában!

Tesztautónk a három felszereltség közül a második, Luna szintjén állt, és ahogy elnéztem, ez a lehető legjobb kompromisszum, amiben megkaparinthatjuk az autót. Egyrészt kívülről szép, a karosszéria színére fújták a kilincseket, a tükröket, ráadásul kapott ködfényszórókat is, amelyeknek sok haszna nincs, de jól néznek ki.

A légkondi ebben még manuális (a Solnál már kétzónás automatát kapunk), de hacsak nem vagyunk nagyon nagyigényűek, ez is bőven elég lesz, hiszen a levegőt lehűti, nem?

A csomagtartó 350 literes - még több kép a galériában!

Egyedül a tempomat az, ami hiányozna, de valahogy meglennék nélküle. A zene jól szól benne, 6 hangszórós rendszert kapunk (alapáron csak 4-eset), az USB csatlakozót már említettem. Az itt VSC-nek nevező menetstabilizáló elektronika az összes felszereltséghez extraként rendelhető, elgondolkoznék a megvételén, de talán el is vetném: egy Auris annyira nyugodt és annyira jól vezethető autó, hogy ritkán lehet rá szükség.

A belső tér letisztult, hangulatos - még több kép a galériában!

A motortérben egy 1.4-es dízel erőforrás szuszogott, amely mindössze 90 lóerőt tud, ám nyomatéka 1800 és 2800 között 205 Nm, amivel kimeríti a „tökéletes városi autó” fogalmát. Természetesen ezzel a kis lökettérfogattal, a nagy nyomatékkal és a 6 sebességes kézi váltóval roppantmód takarékos is: városban 5.1 litert fogyasztott úgy, hogy sokszor a klíma is, ment, országúton pedig bőven 4 alatt kajált, amikor leugrottunk vele a Velencei tóra.

Megosztás

Autózni egyébként kifejezetten jó az Aurisban, még ha vezetni nem is valami nagy élmény. Az elmúlt hetekben főleg erősebb autókat vezettem, ezért hozzá kellett szokni, hogy a 90 lóerővel nem lehet úgy átsorolni a sávokon, mint például a boxerdízel Subaru Legacyval, de ha ez megvan, észre sem fogjuk venni, hogy autót vezetünk, miközben eljutunk egyik helyről a másikra.

3D-ben eltolt kis kijelzők - még több kép a galériában!

Persze lehet vele előzni és nem fogjuk feltartani az Ikarust, csak a más autókban jelenlevő komoly erőtartalék nincs meg. Végsebessége 175 km/h, gyorsulása 12 másodperc százra, ez azért elhelyezi az utcai autók mezőnyében. Amikor csúcson tölt a turbó, szépen húz, akár magasabb sebességi fokozatokban is, egyébként érdekes módon pont a 30 ezres autópályás sávnál, 150 környékén kezd el fogyni az ereje.

Okos kesztyűtartó, benne az USB - még több kép a galériában!

Szokás mondani a Toyotákra, hogy unalmasak, talán a Totalcar vezette be itthon ezt a jelzőt, ami viszont annyira negatív. Én inkább azt mondanám, hogy semmi szem zavar meg a vezetés közben. Az ülés kényelmes, a kormány fogása remek (és a borítása is), a kuplung-váltó páros kellemesen puha, így nem kell nagyon dolgozni a lábbal, a motor viszonylag halk (nagyobb tempónál is csak a szélzajt hallani), a klíma dolgozik, a rádió szól, a műszerfal pedig ámulatba ejt. Vagy legalábbis meglep: remekül néz ki, szépek a színei és jól áll neki a Hondásan 3D-ben eltolt középső kis képernyő is.

Négy automata ablak, törékeny kilincs - még több kép a galériában!

A futómű határozott, nem üt, nem vág, de fogja az autót, lehet vele lendületesen kanyarodni, nagyon jó darab. Elöl és hátul is elférni benne, én speciel meglepődtem, hogy milyen kényelmesen ültem saját magam mögött. Belül sokkal nagyobb, mint amekkorának kívülről gondolnánk.

Megosztás

A Toyota állítólag a mobilitás élményének hívja a Toyota Auris hajtását, ami tökéletes megfogalmazása annak, amit ez a személygépkocsi nyújt. Remek környezetben, kifejezetten olcsó futásteljesítménnyel, jól megválasztott felszereltségével a Zemberek talán tökéletes hétköznapi autója.

Jelzésértékű csupán a pohártartó - még több kép a galériában!

Persze kínál ilyeneket a konkurencia is, a Hyundai i30 például még olcsóbb is, de aki esetleg bizalmatlan a feltörekvő koreai márkákkal szemben, forduljon bizalommal az Auris felé. Sallangmentes, kiforrott autó, inkább az utasok, semmint a vezető szolgálatában.

A nálunk teszten járt Auris Luna 1.4 D-4D ára 5.155.000 forint, én kérném, köszönettel.

Teszt, fotó: Pirisi Marcell

Megosztás