Tökéletes akciót dolgozott ki a rendőrség – Exkluzív riport a sűrűjéből

Manapság, amikor még a politikusok is lézerblokkolóval autóznak, a rendőrségi sebességmérések nagyobb indulatokat váltanak ki az emberekben, mint honatyáink adóbevallásai, vagy bármilyen új adónem bevezetése. Persze jelen gazdasági helyzetben érthető, hogy senki nem örül egy több tízezres közigazgatási bírságnak, és az sem vitás, hogy ilyen esetben könnyebb szidni a rendszert, mint beismerni: igen, hibáztam. A traffipaxolást körüllengő misztikum már-már az egyiptomi piramisokéval vetekszik, és rendszerint saját történetként előadott városi legendákban csúcsosodik ki. Tartani az ismeretlentől alapvető emberi tulajdonság, ezért elhatároztuk, hogy a rendőrök oldaláról mutatjuk be ezt a kijátszhatatlan módszert.

Hogy jobban beleássuk magunkat a témába, kimentünk egy napra a rendőrséggel az M0-ásra, gyorshajtókra vadászni. A rendőrségi akció a Maglód melletti bevásárlóközpont parkolójából indult, ahol reggel kilenckor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának egy civil-, és négy járőrautója sorakozott fel. A jelzés nélküli, szürke Renault Mégane ki sem mozdult a parkolóból, Fótos József rendőr alezredes és kolléganője a kocsiban ülve koordinálták az eseményeket. Tehát szó sem volt arról, hogy bárki is a leállósávban felállított háromlábú mögött fagyoskodva kémlelje a forgalmat, az amúgy is balesetveszélyes lenne.

A tudomány mai állása mellett mindössze egyetlen laptopra van szükség a gyorshajtók kiszűrésére, ami interneten keresztül bárhonnan rá tud csatlakozni például a 4-es és a 31-es út közötti szakaszon lévő telepített traffipaxra. A készülék radar-elven működik, és beállítástól függően akármelyik sávot figyelheti. Tehát ez esetben a nagy csodafegyvernek tartott lézerblokkoló teljesen hatástalan, és mivel hátulról készül a felvétel, a kihaló félben lévő „elveszett az első rendszámom” módszer sem ment meg a büntetéstől.

A mérés kezdetekor 134 km/órára lőtték be a határt, tehát csak azoknak a járműveknek a képe jelent meg a monitoron, amelyek ennyivel vagy még gyorsabban hajtottak. Ez nem egy hasraütésszerű érték, még ha első hallásra annak is tűnik. A megengedett legnagyobb sebesség autóúton 110 km/óra, és az új, sávos rendszerben plusz 20 km/óra felett (tehát 131 km/órától) jár a közigazgatási bírság. Ehhez jön hozzá a 3 km/órás hibahatár, és már meg is kaptuk a 134-et.

Egyszóval a mérési határ jóval magasabb, mint a tényleges sebességkorlátozás, de már az első fél órában akadt négy olyan autós, aki ennél is gyorsabban szeretett volna haladni. Figyelembe véve, hogy hány autó halad el naponta az M0-ás ezen szakaszán, ez nem is olyan sok, és ezt az alezredes is megerősítette, aki szerint szerencsére az elmúlt években drasztikusan visszaesett a gyorshajtók száma. A rendszeres ellenőrzések tehát meghozták az eredményt, amit az is alátámaszt, hogy a legtöbb szabálysértő ma már külföldi állampolgár.

Ezért nemrégiben szabálymódosításra is szükség volt, hiszen legtöbb esetben a tizenöt napos fizetési határidő lejártakor a gyorshajtó már régen nem tartózkodott hazánkban. Közigazgatási bírság esetében ránk az objektív felelősségvállalás elve vonatkozik, de egy másik országban bejegyzett gépjárművet akár vissza is lehet tartani, amíg a sofőr nem rendezi a tartozását. Erre konkrét példát is láthattunk, amikor egy holland rendszámú Audi A6 153 km/órával száguldott el a mérőműszer alatt. A papírok kitöltése után a román sofőrt elkísérték pénzt váltani, majd elvitték a legközelebbi postára, hogy azonnal be is tudja fizetni a 45 ezer forintos csekket.

Hogyan jut el valaki a sebességtúllépéstől a postai sorban állásig? - Exkluzív riportunk folytatódik, kérjük, lapozz!