Turbóval spórolni? Hogy is van ez?

Néhány évtizeddel ezelőtt a turbófeltöltő egy olyan ritka alkatrész volt, melynek hallatán mindenki kapásból sportautókra asszociált. Akinek jutott belőle, az büszke volt a kocsija farán díszelgő „turbo” feliratra, az irigykedő többség viszont rendszerint leragadt a turbólyukaknál és a magas fogyasztásnál. Még a sportautó-fanatikusokat is megosztotta a szerkezet, sokan a mai napig a nagyobb hengerűrtartalomból „természetes” úton előcsalt lóerőkben bíznak. Viszont változnak az idők, és ha hiszitek, ha nem, a különböző feltöltők nagyon nagy százalékát ma már nem a teljesítménynövelés, hanem az alacsonyabb fogyasztás érdekében alkalmazzák. Pontosabban a két felhasználási mód között azért van valamiféle ok-okozati viszony, de még ne rohanjunk ennyire előre.

Először is dízel személyautó ma már nem létezhet turbó nélkül, de az új őrület jegyében inkább koncentráljunk a feltöltős benzinesekre. A downsizing, vagyis méretcsökkentés a válság óta hódít az autógyártásban, annyira, hogy még a konzervatív Amerikát is elérte. Az új trend célja egyértelműen az autók fogyasztásának csökkentése, de hogy kihívás is legyen a dologban, mindezt állandó, vagy még inkább a korábbinál nagyobb teljesítmény mellett. Ezt nem a saját szórakoztatásukra találták ki a gyártók, az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt ez egy valós igény a vásárlók részéről. Ráadásul ez még csak a kispolgári spórolós hozzáállás volt, még nem is beszéltünk a nagyvonalú, „mentsük meg a Földünket” típusú környezetvédelmi kezdeményezésekről, és az ezt támogató emissziós korlátozásokról.

Azonban még mielőtt heves politizálássá fajulna a cikk, gyorsan vissza is térnék a jelenség technikai oldalára. A méretcsökkentés – a nevéből adódóan – leginkább úgy valósulhat meg a benzinmotorok esetében, ha csökkentjük a hengerűrtartalmat, vagy akár a hengerek számát is. Ez még nem is igényelne nagy varázslatot, de ha itt már be is fejeződne a történet, az rövid úton az evolúció végét jelentené. Arról nem is beszélve, hogy a vásárlók milyen boldogak lennének, ha a gyártók fejlesztés helyett csak ennyit mondanának: ha drága a benzin, vegyél kisebb autót és maradj csendben! Persze erről szó sem lehet, de szerencsére az újra fénykorát élő turbófeltöltő pont alkalmas arra, hogy a számok terén kompenzálja a kisebb méretet. Sőt! A legtöbb esetben úgy biztosít alacsonyabb fogyasztást, hogy még a teljesítményben is túlszárnyalja az elődöt. Na, ez hogy lehet?

A kérdés megválaszolásához először lássuk, hogyan is működnek ezek a szerkezetek! Az elv a turbó és a kevésbé elterjedt kompresszor esetében is ugyanaz: a nagyobb robbanás érdekében több üzemanyagot kell elégetni, amihez viszont több oxigént kell juttatni az égéstérbe. Általános iskolás fizikából tudjuk, hogy a légnemű anyagok kitöltik a rendelkezésre álló helyet, ami azt is jelenti, hogy megfelelő eljárással kisebb térfogatba is bele lehet sűríteni egy adott mennyiséget. Ehhez mindössze a légkörinél nagyobb nyomásra van szükségünk, amit egy hétköznapi kompresszorként funkcionáló turbinával érhetünk el. A két feltöltési mód közötti legnagyobb különbség az, hogy mi hajtja meg ezt a szerkezetet.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozz!